A napok gyorsabban teltek mint azt gondoltam. Az 1hét csak úgy elrepült és holnap már repülünk is, én meg most itt állok a szobám közepén és azt nézem hogy az egész helység most tele van dobozokkal meg a bőröndömmel amit viszek majd a repülőre.
-Na mindent bepakoltál?-kérdezte Anne
-Öhm aha, azt hiszem, talán-reagáltam rá "össze szedetten"
-Na de Lisa! Egy kicsit össze szedettebben ha meg kérhetlek rá
-Bocsi, szóval igen azt hiszem minden megvan-néztem rá a szobámra ami most inkább csak dobozokból áll
-Oké,szóval a költöztetők holnap reggel jönnek, tehát mire odaérünk még nem valószínű hogy a cuccaid már ott lesznek
-Az nem olyan nagy gond, ha már estére meg lesznek-kezdtem-mert különben nehéz lenne aludnom ágy nélkül
-Igen azt értem,de majd azt döntsd el hogy mikor szeretnél el menni vásárolni még pár bútort meg egyebeket
-Kapok új bútorokat?De jó köszönöm
-Persze hisz vannak olyanok amik már elég régiek ezért a legtöbbet el sem viszik a szállítók mert annak nem lenne sok értelme-néz rám
-Akkor majd mennyünk el holnap után mert addigra majd már látom hogy mik hiányoznak
-Igen ez így jó
.........
-És a házzal mi lesz?-ugrott be a kérdés
-Meg kérdeztem a szüleidet és azt mondták hogy adjuk el
-Szóval ők csak ilyen könnyen bele egyeztek
-Ne forgasd a szemedet-néz rám Anne-amúgy is el kellett volna adnunk
-Azt tudom de akkor is ilyen könnyen rábólintottak
-Elég legyen!Téma lezárva!-El megyünk Londonba a házat pedig eladjuk-meglepetten néztem rá mert ritkán van az hogy fel emeli a hangját
-Hát jó-egyeztem bele-nem is értem hogy mért húztam fel magam ennyire hiszen ez csak egy ház... mondjuk itt nőttem fel de ez mellékes
-Megyek fel hívom Lexet-indultam fel a szobámba
-Lisa!
-Tessék?
-Ne haragudj jó,csak tudod ez most nekem is hirtelen egy kicsit sok -kezdi Anne
-Tudom,meg azt is hogy én reagáltam túl
-Akkor megbeszéltük? Nincs harag?
-Nincs-nézek rá mosolyogva
-Na rendelek pizzát
-Oké,mindjárt jövök
Fel érek a szobámba és már hívom is Lexet
-Na mi újság?-szól vidáman a készülékbe-Remélem nem azért hívsz mert még gondoltad magad-kezdi
-Neked is helló,nem nem gondoltuk meg,csak beszélni szeretnék az őrült barátnőmmel...
-Most tényleg őrültnek neveztél?-Mert akkor igazad van-kezd el nevetni-Persze te se arról vagy híres hogy milyen komoly vagy
-Miről beszélsz? -Mindig is Mozart volt a kedvencem-mentem bele a hülyülésbe-főleg az a Für Elise-mondom neki olyan komolyan mintha tényleg tudnám hogy miről beszélek
-Az Beethoven, kedves Lisa!
-Miért tudnád te azt jobban?-próbálom vissza fogni a nevetésem
-Egyszerű:Google-nem bírtam már tovább vissza tartani úgy tört ki belőlem a nevető roham de ahogy hallottam Lex se bírta már tovább
-Na én még össze pakolom a maradék cuccomat
-Oké, ja meg akartam mondani hogy holnap ki megyek a reptérre eléd
-Tényleg?
-Még jó hogy igen,meg nézném a házat még akkor majd segítek pakolni is
-Ok akkor holnap talizunk
-Csak ne felejts el fel szállni a repülőre-célzott ezzel még a tavalyi nyárra, amikor is tényleg el felejtettem fel szállni mert éppen még nagyban búcsúztunk aztán el indultam de a repülő már fel szállt. Tehát csak másnap reggel mentem haza
-Nem most nem felejtem el,ígérem
-Akkor holnap,szia!
-Igen,szia!
Még ültem egy kicsit az ágyamon a gondolataimba mélyülve amikor még láttam az asztalom mellet a gitárt. Kezembe veszem a hangszert és el kezdem random pengetni és csak mosolygok, mert eszembe jutott hogy apával mindig együtt gitároztunk az unalmas délutánokon. Majd később pont a 15. szülinapomra kaptam tőle ezt a szép fekete gitárt.
El kezdtem Ed Sheeran: Shape of You című dalát és énekeltem hozzá.
The club isn't the best place to find a lover
So the bar is where I go
Me and my friends at the table doing shots
Drinking fast and then we talk slow
Come over and start up a conversation with just me
And trust me I'll give it a chance now
Take my hand, stop, put Van the Man on the jukebox
And then we start to dance, and now I'm singing like-éneklem tovább.
https://youtu.be/_dK2tDK9grQ
